Anyám borogass!

Így működnek Murphy törvényei egy családi vakáció alatt

Anyaságom tizenkét éve alatt nem volt példa még arra, hogy békésen, nyugodtan telt volna egy nyaralás. Soha nem tértem vissza vakációról úgy, hogy kisimult és relaxált lettem volna. Egy ideje már azt gondolom, hogy teljesen felesleges erőlködni, tervezgetni mindenféle csodás tájakon a nyaralásokat, elég lesz majd világot látni akkor, ha felnőttek és már nem a… Tovább »

Azért harapok, ha valaki bántja a gyerekeimet

Azt hiszem, minden anya gyenge pontja a saját gyereke. Ha valaki a gyerekeimet bántja, akkor rajtam ejt sebet. Nem vagyok egy anyaoroszlán, aki bemegy az iskolába üvöltözni a tanárokkal, vagy aki túlvédi a pici gyerekét a homokozóban, és leteremti a többi kétévest, aki homokot szór a kicsi kincse szemébe. Még sosem téptem le senkinek a… Tovább »

Egyedülálló anyaként minden éjszakázás és ölelés az enyém

Kétszer lettem egyedülálló anya, most már három gyermeket nevelek egyedül, de egy pillanatra sem bántam meg, hogy így alakult. Amikor legutóbb, a legkisebb lányom 8 hónapos korában döntöttem úgy, hogy inkább egyedül folytatom, mindenki kicsit megijedt, akinek elmondtam, mert hát ez biztos lehetetlen küldetés és mindmeghalunk férfi nélkül. Pedig megsúgom: nekem is és a lányoknak… Tovább »

Találd meg a saját utad a gyászhoz vetélés után!

Furcsa és szomorú, hogy nem divat a vetélésről beszélni, annak ellenére sem, hogy a terhességek 10-20 százaléka természetesen így végződik. Sokkal inkább otthon, titokban, lehetőleg másoktól elbújva éljük át a veszteséget, gyakran még a párunk előtt is letagadva a fájdalmat. Nincs ez jól így, muszáj utat találni a veszteség okozta kínnak.... Tovább »

“Meg tudtam volna fojtani a 2 hónapos babámat”

Olvasói levél egy rendkívül fontos témáról, a szülés utáni depresszióról. Évánál nem vette észre senki, hogy milyen mélyen van a szülés után, ezért sokáig tartott, mire kimászott a depressziójából. Pedig ha időben eljut vele az anyuka pszichológushoz, akkor sokkal rövidebb idő alatt élhet újra örömteli életet. Legyen Éva sztorija figyelmeztetés mindenki számára, hogy nem szégyen… Tovább »

Azt hittem, nem bírnék el egy harmadik gyerekkel, de az élet máshogy gondolta

A két nagy lányom csupán 20 hónap korkülönbséggel született, amiből egyenesen következik, hogy az első három év velük inkább hasonlított egy túlélőtáborhoz, mint boldog anyasághoz. Megfogadtam akkor, hogy nekem soha többé nem lesz gyerekem, mert az lehetetlen küldetés lenne számomra, hogy ebben a bolondokházában még egy pici babával is elbírjak.... Tovább »

​Ilyen “egyszerű” a közös főzés gyerekekkel

Az igazán jó anyák széles mosollyal az arcukon főznek együtt a gyerekeikkel, kicsit bohóckodnak a liszttel, dobálóznak a csokidarabokkal, és kacagnak bele a naplementébe közösen, amikor apa belovagol az ajtón. A mi családunkban a valóság kicsit máshogy néz ki, a következő lépéseken megyünk át, amikor együtt főzünk a gyerekeimmel.... Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!