Anyám borogass!

“Minél idősebb egy nő, annál nagyobbak az igényei” – egy férfi véleménye

“Húszas nőket a negyvenes férfiaknak” című cikkünkre reagált Zsolt, megemlítve, hogy minél idősebbek a nők, annál nagyobbak az igényeik, és szerinte éppen emiatt nem találnak párt . Úgy véli, sokkal jobban kellene alkalmazkodni végre. Az alábbiakban az ő párkeresési tanácsai olvashatjátok.

“Bizony, kortól függetlenül, minden férfit a fiatalabb, szebb nők vonzanak, de valamit ne feledjünk. Nézzünk meg egy gimnáziumot. A lányok már teljesen kifejlett, érett nők, már elsős lányoknak is udvarolnak idősebb fiúk, férfiak. Míg az osztálytárs fiúk teljesen gyerekek, csak már nagyobbra nőttek. Így van ez a kor előrehaladtával is. Nézzük pl. az 50-es korosztályt, a színésznők, bemondónők már messze nem olyan keresettek, kapósak, mint a férfiak. Könnyű dolgom volt ezt már srácként is észrevenni, húgom másfél évvel fiatalabb, és általános iskola 7-8. osztálytól kezdve mindenki a nővéremnek hiszi. 

Reszkető férfi? Igen, vannak ilyenek.

Egyre-másra nő föl olyan generáció, melyet nem, vagy alig nevelnek szülei, majd az iskola meg a számítógép. De az ilyen szájbergyerek magányos, szocializációra, alkalmazkodásra, közösségi életre képtelen. Fogalma nincs, hogy közeledjen egy nő felé, mikor még barátai sincsenek. A csonka családokban meg jellemzően az anyával van együtt a gyermek, az apjával 2 hetenként találkozik. Ekkor nem az lesz a fő téma, hogy teremtsen kapcsolatot a gyerek, hanem, hogy jól érezze magát apuval, hisz régen látták egymást! Ott vannak a hétköznapok, az iskola, anyu nevelése, na, nehogy már apu is az eszét ossza szegény gyereknek!

Ha egy ilyen magányos anyuka újabb párt keres, köztudott, hogy a gyerek nehezítő körülmény.

Arra viszont alig gondolnak, hogy a férfiaknak is borzasztó küzdelem ez. Hogy néznek majd rá a más gyerekei?! Haraggal, utálattal, mit keres itt ez az idegen, na nehogy már ide költözzön, inkább apu jöjjön vissza! És ha mégis sikerül a kapcsolat, konfliktushelyzetekben az anya-gyermek viszony dominál, a férfi partoldalra söpörve érzi magát. Ezek után inkább a magányt választja. 
Én a nők helyében inkább respektálnám, ha a férfi panaszkodik, beszél bármilyen gondjáról, hisz a férfiakkal inkább az a baj, hogy nem beszélnek, magukba fojtják, és stresszoldókén eljárnak kocsmázni, mert ott az ivócimborákkal kidumálhatják magukat. Lehet, hogy unalmas, főleg, ha ismétli önmagát, de addig is a párjával kommunikál, nem a kocsmában az alkohollal. Észre kell venni, minden emberben van jó, azt kell előhozni, és bár rossz tulajdonságáról senki nem fog leszokni, de empátiával, szeretettel minimálisra lehet csökkenteni. 
 
Nem vagyok társkereső, de érdeklődésből megnéztem ilyen oldalt is, nőit és férfit is, fiatal és idősebb korosztályt is. Férfiakra jellemző, hogy nagyon akarják a szexet. Ez a férfiösztönből fakad, ha nagyon nem akarná, az volna gyanús. Amelyik nő túl hamar odaadja magát, azt nem fogják becsülni. Pszichológia, azt becsüljük, amiért megküzdünk, áldozatot hozunk. Okos nő igyekszik minél jobban párja kedvében járni, de a szexet minél későbbre halasztja. Az agresszív férfit viszont minden áron kerülni kell! Akármennyi pénze is van, akármilyen vonzó is, környezete életét megkeseríti, tönkreteszi. És nem, hogy nem fog megszelídülni, hanem idővel egyre durvább lesz!

A nőknél azt látom, a korral egyre nagyobbak az igényeik. És ezt még hirdetik is közösségi oldalakon, hogy sokkal tudatosabbak, tudják, mit akarnak, hogy járnak jobban. Pedig épp ezért buták, óriási tévedésükkel, igényeik hangoztatásával épp az esélyüket csökkentik, sőt, kizárják annak lehetőségét, hogy bárkit is találjanak.

Minél idősebb nőket néztem, annál kevésbé fogadják el a körkülönbséget. De annál inkább hangoztatják igényként a magas iskolai végzettséget, a kiemelkedő anyagi hátteret, a sportosságot, stb. Az ilyen férfiakat a huszonévesek is preferálják. Tökéletes nincs, de ha ezt valaki minél inkább megközelíti (180cm fölötti, kisportolt, diplomás, gazdag, lehetőleg kék szemű, nem kopaszodó, absztinenciához közeli, stb.), naná, hogy a jobb lehetőséget választja. Huszonéves lányok elfogadnak 40-es férfit is. 40 körüli nők max. 6-8 évvel idősebbet, vagy annyival fiatalabbat. 50-es nők max. 1-2 évvel idősebbet, de inkább 8-10 évvel fiatalabbat! Ebből látszik, a kor előrehaladtával a nők egyre kevésbé elfogadóak.

Kérdem én, mi esélye van egy 50-es, ráncosodó, hízásnak indult, de még gyermekével együtt élő nőnek, hogy egy nála fiatalabb, 180cm-nél magasabb, sportos, diplomás, gazdag, és káros szenvedélyektől mentes férfit találjon?

Vagy én vagyok tájékozatlan, ezek a nők tele vannak pénzzel, és azzal akarnak tökéletes párt fogni, hogy eltartják? 
 

Saját sorsomról annyit, szüleim gyerekkoromban rendszeresen vertek, emiatt 9 évesen fölakasztottam magam. Tornaterem, röplabdaháló kötele.

De jól jöttem ki belőle, észrevettek, leszedtek. Ezután anyu már nem vert. Apu is enyhébben, mert az iskolában elővették őket. De felsőbbrendűségét állandóan éreztette. Tinédzserként jó társaságba kerültem, bőven volt alkalmam lányokkal barátkozni, de komoly kapcsolatot, családot nem terveztem, feszült légkörű családi múltam miatt. Mi lesz, ha belőlem is kijön az agresszió, örököltem szüleimtől? Sokat is dolgoztam, túlóráztam, nem is volt elég szabadidőm. Aztán csapatunkból mindenki családos lett, megszűnt a túlórás világ, 45 évesen megnősültem. Húgom nem ment férjhez, bár voltak udvarlói, senkit nem bírt hosszabb távon elviselni. Az ő idegzetét tartósabban megterhelte gyermekkora családi stresszes légköre.      
 
Baráti körömből volt alkalmam másokat segíteni, párkapcsolati téren. Egyszer összehoztam egy párt, elválaszthatatlanok egymástól, 16 éve házasok.
Másik alkalommal egy lány mondta, hogy munkahelyére kuncsaftként bejár egy srác, aki tetszik neki, de elég mimóza lélek. Felhívtam figyelmét, alkalmazzon női praktikákat, az ilyen srácok sokat hezitálnak, ha kell neki, nehogy elhalássza egy dominánsabb nő. A lány megoldotta, 11 éve házasok, 2 gyereket szült tőle.
 
Tehát, semmi nincs veszve, ha tudunk tenni saját boldogságunk érdekében.”
 
A blog szerkesztősége nem feltétlenül ért egyet az olvasói levelek tartalmával.
Ha gondolatod, hozzáfűzésed van, írj: anyamborogass.blog@gmail.com

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!