Anyám borogass!

Mit tud egy négyéves gyerek, amit te nem?

A négyéves kor azért olyan csodálatos, mert a gyerek eddigre már jó eséllyel túl van a dackorszakon, véget értek a földön fetrengve üvöltős hisztik, és maradt utána egy csupa értelem gyermek, aki rácsodálkozik a körülötte lévő világra.

Ha átverekedted magad a babás éveken, azon a borzasztó kétéves és a félelmetes hároméves időszakon, és még mindig talpon vagy, akkor megérdemelsz minimum egy nagy tábla csokit. Nem semmi teljesítmény, ha úgy vesszük, minden áldott nap csatát nyertél. De azt pletykálják – vagyis én most pletykálom –, hogy a négyéves kor sokkal jobb lesz, sőt egyenesen vakáció az előző évekhez képest.

Annyira, hogy még tanulhatnánk is a négyévesektől pár dolgot.

Négyévesen már remekül kommunikál a gyermeked, kimutatja a szeretetét, és úgy tud megölelni, hogy a könnyed is kicsordul. Nem azért, mert annyira megszorít, hanem mert meghatottságodban, hogy milyen őszinte és tiszta a szeretete, nem tudsz nem bőgni. Ráadásul ebben a korban már elég jól lehet a gyerekre hatni észérvekkel, ami felüdülés lesz azok után, hogy hároméves korában képtelen voltál beszélni a fejével, hogy az nem logikus, hogy visítva hisztizzen a piros tányér miatt, ami tegnap még a kedvence volt.

A cikk folytatásáért kattints ide!

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!