Anyám borogass!

Miért nem tanítunk másodikban esetleg atomfizikát?

masodikosztaly

Mai posztunkban egy jó állami iskolában tanuló másodikos füzetéből közlünk néhány szemelvényt, amelyből megtudhatjuk, hogy az általunk sajnos már sokat gyalázott iskolarendszer (amelynek nyilván vannak sporadikusan rendkívül kiváló szereplői, és nem szeretnénk ezt elvitatni tőlük, sőt, elképesztően örülnénk, ha rendszerszintre emelnék a tudásukat, hozzáértésüket, szeretetüket), szóval ez az iskolarendszer milyen megdöbbentően nem alkalmazkodik például a hét-nyolc éves gyerekek lelkivilágához. A szemelvények megtekintése után mindenki leadhatja tippjeit is, vajon hogyan is lehetséges, hogy a magyar diákok a Pisa-teszten nem teljesítettek minden várakozást felülmúlóan. 

Nézzük is az első definíciót, amely a védtelen másodikos füzetébe belekerült: 

egyjegyubetu

“Az egyjegyű betűvel jelölt mássalhangzók hosszúságát a betű kettőzésével jelöljük, vagyis ugyanazt a betűt kétszer írjuk le (pl. csillag)”

Az a nehéz ebben a szabályban, hogy ugye vannak más jellegű hangok, mint a “ty” vagy “gy”, azokat még durvább kettőzni. Így kell: 

hosszuketjegyubetu

“A hosszú kétjegyű betűvel jelölt mássalhangzót írásban úgy jelöljük, hogy az első írásjegyet megkettőzzük, vagyis kétszer írjuk le (pl. öccsével, füttyent).”

Fontos tudnunk egyébként, mi különbözteti meg a mássalhangzót és a magánhangzót. Ti tudjátok? Mert egy másodikos igen. 

tudobollevego

“Amikor mássalhangzót képzünk, a tüdőből kiáramló levegő valamilyen akadályba ütközik.”

Magánhangzónál meg persze fordítva ugye: 

nemutkozikakadalyba

“Ha magánhangzót képzünk, a tüdőből kiáramló levegő nem ütközik akadályba.”

Na most én mondjuk nem tudtam ezt a magánhangzókról meg a mássalhangzókról, bár lehet, hogy egyszer leíratták velem, valahogy megtanultam a betűk kettőzését, esélyes, hogy ilyen szabályokat is írtak, de úgy egyébként ez lenne egy nyolc éves szintje? Ezzel őt most megsegítjük, de tényleg? Vagy jó lesz ez tollbamondásnak is, legalább írjon? Mert azt nem látom, miért kell tudnia a magánhangzók képzését némi anatómiával vegyítve, ahogy azt is nehezen gondolom el, hogy majd a füttyentnél végiggondolja, hogy ez kettős mássalhangzó, így az első írásjegyet duplán írom le (pl. öccsével). Nem mintha tudnám, hogyan lehet ezt jobban megtanítani, de gyanítom, nem egészen így.

Mindenesetre, ha ezeket a trendeket tartjuk, a NAT figyelmébe ajánlanám magamat, és a következő szövegeket javasolnám másodikba tollbamondásra:

Egy kis Wittgenstein, mert az tényleg sosem árt, csak hogy kupálódjanak. 

“1 A világ mindaz, aminek esete fennáll.

1.1 A világ tények és nem dolgok összessége.

1.11 A világot a tények határozzák meg, és az, hogy ez az összes tény.”

 

Hegelt semmiképpen nem hagynám ki, mert ez a korosztály borzasztó szükségét érzi. 

“A filozófia az ész gondolatával közelít a történelemhez, vagyis az ész uralkodik a világon, ezáltal a történelemben is ésszerűen mennek végbe a dolgok. A filozófiai szemlélet szándéka, hogy az esetlegest, a külső szükségszerűséget (véletlent), leválassza, és az ésszerű abszolút végcélt, a világtörténelem végcélját megtalálja.”

 

Mivel Ohm-törvénye általános iskolai tananyag, az túl könnyű, ezért inkább a Heisenberg-féle határozatlansági törvényt íratnám le velük (lehet, hogy már azért ez is előfordul hetedik-nyolcadikban): 

“Egy részecske (ill. test) lendületét és helyét egyidejűleg nem lehet tetszőleges pontossággal megadni. A határozatlanság nem a méréshez használt műszerek pontatlanságából származik, ezen mennyiségeket elvi okokból sem lehet egyszerre pontosan meghatározni!”

 

És ne hagyjunk ki valami – egyébként tényleg fontos – adóügyi szöveget sem a jövedelemadózást érintő törvények módosításáról

“Az adóelőleg-megállapításra kötelezett kifizető a bevételt terhelő adóelőleget a magánszemély által írásban adott nyilatkozat (adóelőleg-nyilatkozat) figyelembevételével állapíthatja meg, ha a nyilatkozat felszólítására vagy önként a magánszemély a kifizetést megelőzően rendelkezésre bocsátja.”

Kanttal szerintem várhatunk harmadikig is, de az atomfizikát tantárgyi szinten is építsük be. Ha úgy nem, legalább diktáljunk belőle mondatokat. Gyermekeink így okosabbak lesznek, nem lépnek ki az életbe tudatlanul, a Pisa-eredményeik garantáltan nőnek, és a helyesírásuk is javul. 

 

(Ha van hasonló dokumentumod, ne tartsd  magadban, küldd el nekünk. 

Ha ismersz jó tanító nénit, örülünk, ha írsz róla, szívesen leközöljük – anyamborogass.blog@gmail.com)

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Júlia Nagy says:

    Sajnos, már az átkos vége óta ilyen a Nemzeti alaptanterv, amely LÁTSZÓLAG változik, egyébként meg egyáltalán nem. 1995-ben jelent meg az első NAT. Ez a TANANYAG, amit a tanító néni kénytelen tanítani. Másodikban. Ahelyett, hogy írni, olvasni, számolni tanítana, és GYAKOROLNÁNAK, gyakorolnának, gyakorolnának. Ahogy annak idején mi tettük. Tudunk is zömében olvasni. Ők zömében nem tudnak. Még ötödikben sem, ahol már nem ennek gyakorlása (lenne) a feladat. Szegény tanító néni ezt TUDJA. De nem tehet ellene semmit. A végén a port úgyis rajta verik el. Meg így is.


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!