Anyám borogass!

A mellrák a gazdagok és a türelmes seggűek sportja

image

Persze nem csak a mellrák, biztos minden ráknál így van, de én csak a saját mellrákos tapasztalataimról tudok írni. Nem mintha én gazdag lennék, távol állok tőle három gyerekkel, egyedülálló anyaként, de ha nincs 60ezrem hirtelen egy hét alatt, akkor két hónap múlva kerültem volna csak mammográfiára és biopsziára. Ami egy ilyen daganat esetén, mint az enyém, életveszélyes is lehetett volna.

Ha nem vagyok olyan erőszakos, ha beletörődöm az első szakvéleménybe, akkor nem két hét alatt, hanem szeptember végén kezdődött volna a kezelés. Miközben naponta újabb rákos sejtek osztódnak bennem.

Ha nem bírok türelmesen ülni a seggemen a várókban, akkor nem intézek el semmit.

Ültem a SOTÉn nyolc órát, ültem a biopszia előtt három órát, rendszeresen ülök beutalókért a háziorvosnál két órákat, majd a laborleletért további másfelet. Ülök az onkologián háromszor kétésfelet. Már 48 órát tuti ültem ebben a két hétben, ha összeadom, de ez muszáj ahhoz, hogy előre menjek.

Engem onnan elvontatni sem lehet. Ha én odaültem, akkor oda van ülve.  Most épp az MR előtt vagyok odaülve, időpontra jöttem, de már egy órája várok. Mi sem természetesebb, hoztam egynapi hideg élelmet, vizet, telefontöltőt, már csak a pisilést kellene valahogy megoldani, mert elmozdulni nem merek ugye, hátha pont akkor szólítanak. Nem baj, kibírom ezt is, bármennyit ülök, ha ez kell ahhoz, hogy meggyógyítsanak. Egyébként végtelenül szerencsésnek érzem magam, mert igazából, a sok ülés ellenére is villámgyorsan zajlik minden.

Hétfőn, két és fél héttel a daganat otthoni felfedezése után már meg is kaptam az első kemoterápiát.

Egyértelműen az onkológusom érdeme a gyorsaság, átnyomott engem minden vizsgálaton gyorsítva. Fel volt háborodva, hogy a SOTE szeptember végéig nem csinált volna velem semmit, miközben egy 5 centis tumor van bennem. Hirtelen aztán a Honvéd kórházban cselekedtek, lecsöpögött az első adag méreg. Azt mondták, ez az a fajta, amitől biztos kihullik a hajam 1-2 héten belül. Az pedig nyilvánvalóvá vált számomra hamar, hogy ez az a fajta, amitől már aznap este hányinger, gyengeség, aluszékonyság és fejfájás van. El sem múlik két napig, legalábbis nekem még ma is tart.

Végül is nem nagy baj, van miből fogyni, másrészt meg kiszámoltam, hogy a három lányommal a három terhesség alatt háromszor hat hónapig, azaz összesen másfél évig émelyegtem. Ehhez képest a kemós émelygés piha, hogy úgy mondjam, ezt fél lábon is. Gyakran eszembe jut az is, hogy ha három császármetszést túléltem, akkor ez is menni fog. Sürgetném az időt, legyen egy évvel később, amikor már minden lelet negatív és csak a helyreállító műtét miatt kell aggódni. Mindegy, kivárom, kiülöm, odaülök, addig ülök, míg ennek is vége lesz egyszer.

Ha van saját történeted, küldd el nekünk: anyamborogass.blog@gmail.com

Kommentek

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!