Anyám borogass!

A babák többet értenek a világból, mint gondolnád

jacco

A Babakutató Laborban jártunk Julcsi babával, ami elsőre talán furcsának hangzik, ha még nem találkoztatok vele, mert milyen az már, hogy babákat kutatnak. “Ez most akkor valami kísérlet? Milyen anya az ilyen, aki hagyja, hogy kísérletezzenek a gyerekén?” Pont ezek miatt a kérdések miatt látogattunk el a laborba, hogy saját szemünkkel lássuk, mi történik ott a babákkal. Elspoilerezem: semmi olyan, ami nekik rossz lenne.

A babák szempontjából a laborban eltöltött idő csak játék, ami közben tesztelik a gondolkodásbeli képességeiket. Eleve úgy indul az egész, hogy egy játszósarokban ülünk le, ahol Ernő, a kutatás vezetője töviről-hegyire elmagyarázza dallamos hangon és végtelenül kedvesen, hogy miről szól a mi 10 hónaposoknál végzett kutatásunk és mi vár ránk a laborban. Mindenféle életkorban végzik a kutatásokat, Julcsi most koránál fogva abban a tesztben vett részt, amiben egy monitor előtt kellett ülnie az ölemben, ahol a szemmozgását érzékelő kamerával figyelték, melyik tárgyra figyel, mikor figyel és hogyan figyel.

6

“A logikai gondolkodás alapjai csecsemőkorban” nevű kutatásban való részvétel mindössze pár percet vett igénybe, hiszen babákról beszélünk, akiknek a figyelme finoman szólva is könnyen elterelődik. Sőt ahogy Ernő mesélte, ezért is hosszadalmas maga a kutatási folyamat, mivel a tesztalanyok nem ülnek nyugton a kis fenekükön, ami teljesen természetes, hiszen még csak 6-20 hónaposak.

Amikor először hallottam arról, hogy létezik ilyen, hogy babakutató labor, jól rácsodálkoztam, hogy mégis hogyan lehet a babáknál kitalálni beszéd nélkül, hogy hol tartanak a kognitív fejlődésben, logikában, gondolkodásban.

Ha megfeszülök sem tudom kitalálni, mire gondolhat Julcsi baba, amikor épp elmereng. Hogyan képesek erre az ott dolgozó kutatók? Természetesen a válasz az, hogy olyan eszközeik vannak, amikkel tetten érhetők a babák agyi folyamatai, így következtetéseket tudnak levonni az életkori sajátosságaikra a gondolkodás terén.

Ennyi a baba feladata: üldögélni anya ölében és pár percig a monitorra figyelni.

Ennyi a baba feladata: üldögélni anya ölében és pár percig a monitorra figyelni.

Nekem például nincs itthon szemmozgáskövető kamerám (eye-tracker), amivel azt tudják nézni, hogy a képernyő mely pontjára néz hosszabban a csecsemő, azaz mi ragadja meg a figyelmét. A mi vizsgálatunk esetében azt figyelték, hogy melyik tárgyra néz előbb, hogy vajon ő is előre kilogikázza-e magában pár példa után, hogy hol lesz legközelebb a pohár alatt az érme.

Ez a szemmozgáskövető tette lehetővé azt is, hogy most már tudják, hogy az egyéves babák összekapcsolják a cipőt a lábbal, a kesztyűt a kézzel, kanalat a szájjal és a telefont a füllel.

Pedig az evési szokásaik alapján azt gondoltam volna eddig, hogy dunsztjuk sincs, hogy a kanalat nem elkaszálni kell a kezükkel, amikor tele van épp zöldborsófőzelékkel, hanem szépen a szájukba venni. De most lebuktak, alig várom, hogy Julcsi egyéves legyen és mondhassam neki etetés közben, hogy “tudom ám, hogy érted, csak úgy teszel, mintha nem is.”

nagy

Az eye-trackeren kívül még 6 labornyi eszköz áll rendelkezésükre, hogy tetten érjék a babák gondolatait. Engem még a baba EEG fogott meg nagyon, ami kifejezetten a picik fejére való speciális tappancsos hálós sapka, ami képes arra, hogy egy monitorra vetítse a baba agyhullámait. Ezt a sapkát 8-10 hónapos babáknál használták a legutóbbi kutatásban, ahol azt vizsgálták, milyen összefüggésben áll bizonyos agyterületek tevékenysége bizonyos mentális állapotokkal, viselkedésformákkal. Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy vajon, ha azt mondjuk egy körtére, hogy az alma, akkor megjelenik-e a babáknál is az a bizonyos téves megnevezésre utaló hullám, mint a felnőtteknél. A kutatásban azt találták, hogy a 9 hónaposok már értik a vizsgálatban használt szavakat (pl. “Hoppá, egy alma!”). Ez pedig azt jelenti remélem, hogy az én 10 hónaposom már érti, amikor azt mondom neki, hogy “Juliska, légy oly kedves, ne ráncigáld a macska farkát, mert ideges lesz és ha rád ugrik, leborít a lábadról.”

1

Ernő, a kutatás vezetője mindent készségesen elmagyaráz úgy, hogy azt még én is értettem.

A kutatásokat 6 különböző laborban végzik, teljesen bababarát környezetben, ezernyi szálon. Lehetetlen felsorolni, hányféle kutatás folyik épp a babák gondolkodásának megfejtéséért. Sorra nyerik a pályázatokat, amikben újabb és újabb kutatási területeket határoznak meg.

Hogy miért fontos ez?

Mert sokáig úgy nőttek fel a gyerekek, hogy azt hitték róluk, hogy amíg nem szólalnak meg, nem tudnak beszélni, addig nem is értenek szinte semmit a körülöttük lévő világból. Ám úgy tűnik, nagyot téved az, aki így gondol a csecsemőjére, mert már a 6 hónaposok is sokkal többet tudnak, mint azt gondolnánk. Talán a kutatások eredményei már természetessé válnak a következő generáció számára és tudnak majd egy új szinten beszélni, viselkedni a saját babáikkal. Vagy ahogy a pszichológus, Szilvi, akit jól kikérdeztem, megfogalmazta:

“A Laborunk egyik fő témája a természetes pedagógia, mely szerint a szülők eleve beépített mechanizmus révén, kvázi természetes ösztönből tudják nagyon jól, életkoruknak megfelelően tanítani a babáikat – akik pedig azzal a képességgel születtek, hogy hihetetlen hatékonysággal tanuljanak a környezetüktől, az élet első szakaszában főként az édesanyjuktól. Szóval mindamellett, hogy valóban egyre többet tudhatnak meg a jövő szülő-generációi a kisbabák gondolkodásáról kutatásaink révén, ezek egy részében pont azt mutatjuk ki, hogy eleve ők maguk rendelkeznek a legnagyobb tudással, eszköztárral a babák tanításával kapcsolatban. Amikor pl. egy 12 hónapos baba rámutat egy érdekes tárgyra, ösztönösen is megnevezzük azt, információt adunk arról, hogy mi is maga a tárgy, mi a funkciója, mik a sajátosságai, veszélyes-e vagy sem stb.”

A Babalabor elérhetőségei: CEU Babakutató Labor, 1051 Bp., Október 6. u. 7.

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!